A 18-ik századi Párizsban a kávé már javában elterjedt mind az otthonokban, mind a korabeli kávéházakban. A kávékultúra virágzott: sokféle kávét lehetett kapni és a kávézókba járó polgárok is előszeretettel beszélgettek komolyabb témákról is.
A borítóképünkön is látható tejeskávé, akkori nevén a Café au lait a tehetősebb rétegek, különösen a polgárság és az arisztokrácia körében számított kelendőnek. Ezt a kávét meleg tejjel keverték, ami lágyabb, krémesebb ízt adott neki. Az 1700-as évek végén ez volt a tipikus reggeli kávé, melyet ma csak cappuccino-nak neveznénk. Fontos különbség azonban, hogy az ital mellé egy külön kerámiaedényben plusz tejet is kellett felszolgálni, melyet folyamatosan öntögetni kellett az italba fogyasztás során.
Ennek egy fokkal drágább változata volt az Café au chocolat, amely egyértelműen az arisztokraták kiváltságának számított. Itt a krémesre főzött tejeskávé mellé olvasztott csokoládét kellett felszolgálni, melyet aztán a kávéba kevertek. 1789-ben, a forradalom előtt különösképpen luxusnak számított, amely akkor szinte kizárólag a leginkább tehetős birtokokon és a drágább kávéházakban volt elérhető.
Ami a munkásosztályt illeti, számukra sajnos az olcsóbb alternatívák is luxuscikkek voltak. Ők nem jutottak minden nap kávéhoz, vagy ha igen, akkor is kisebb mennyiségekből vagy gabonákkal keverve főztek kávét leginkább forrázásos módszerrel.
Ebben a korban még nem léteztek a modern kávéfőzőkre hasonlító berendezések, így leginkább az ún. forrázásos módszer volt elterjedt. A folyamat során durvára őrölt kávét főztek meg forró vízben, majd ezt szűrték le és öntötték csészékbe. Ez tulajdonképpen a french press kávékészítés kezdetleges változata volt, mellyel azonban meglepően színvonalas italokat tudták készíteni. Létezett egy olyan alternatíva is, amikor a durvára őrölt kávét egy edényre kötözött textildarabra szórták, majd ezt öntötték le forró vízzel. Ezt módszert elsősorban a tehetősebb rétegek alkalmazták, hiszen a filterkávékat alapozta melynek során a kávé különlegesebb ízjegyeit is felszínre hozták.
Az arisztokraták körében a kávé tálalása és fogyasztása fontos társadalmi eseménynek számított, így azt kifinomult porcelán edényekben és ezüsttálcákon szolgáltak fel. A kávé polgárság körében egyre inkább elérhetővé vált, az idő múlásával egyre inkább az arisztokraták szintjére zárkózott fel a kávézás jelentősége. A kávéházak, ahol a polgárság tagjai találkoztak és beszélgettek, a társadalmi élet központjává váltak. A polgárság főként fekete kávét fogyasztott, de ha megtehették, tejet vagy cukrot is adtak hozzá. A szegényebb rétegek számára a kávé azonban ritka, ámde értékes élvezet maradt.